Pisztácia - sós

A napi rendszerességű pisztácia fogyasztás kedvező irányba változtatja meg a vérzsírok összetételét, aminek köszönhetően jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata - állítják amerikai kutatók a Journal of American collage of Nutrition-ban. A magas vérzsírszint köztudottan növeli a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát. A vérben ezek a zsírok fehérjékkel összekapcsolódva lipoproteineket alkotnak, melyek közül hármat ismerünk: a nagy (HDL) az alacsony sűrűségű (LDL) és a nagyon alacsony sűrűségű (VLDL) lipoproteint. A normális összkoleszterin 5 mmol/l-nél kevesebb.

A kutatók 15 közepesen emelkedett koleszterin szinttel rendelkező páciensen figyelték a vér zsírok összetételének változását rendszeres pisztácia fogyasztás hatására. A vizsgálat első öt napjában a résztvevők megszokott étrendjüket követték, majd egyik felük 4 héten keresztül napi kalória-bevitelének 15 százalékát pisztáciával fedezte. Az ezt követő 4 hétig ismét szokásos módon étkeztek. A résztvevők másik fele fordított sorrendben teljesítette a kétszer 4 hetet. A diéta mellett arra kérték őket, hogy nassolás helyett is pisztáciát egyenek. A kúra hatására csökkent a résztvevők összkoleszterin és a LDL szintje, míg a "jó" koleszterinként ismert HDL mennyisége nőtt. Nem változott azonban a vérnyomás, a testtömeg index (BMI), tehát nem híztak a betegek. "Ezek az eredmények azért nagyon érdekesek, mert a napi élelemhez pisztáciát adva drasztikus életmód-változtatás nélkül is védhetjük szívünket" - mondta Dr. James Cooper, a George Mason Egyetem munkatársa. "Kutatásunk eredménye megkérdőjelezi azt a korábbi álláspontot, miszerint a szívbetegségek megelőzése érdekében az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott. Vizsgálataink szerint az egyszeresen telítetlen zsírsavak mérsékelt fogyasztása, mint például a pisztáciaféléké, sokkal hatékonyabb módja a szívbetegségek megelőzésének, mint a teljes zsírbevitel csökkentése. Ráadásul nagyon kedvező volt a betegek együttműködési hajlama a négy hetes vizsgálat alatt." Az olajos magvak közül a pisztáciában legmagasabb a telítetlen zsírok aránya, 55 százalékuk egyszeresen, míg harmaduk (32 százaléka) többszörösen telítetlen, melyek fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet. Ezen kívül rostokat is tartalmaz, amelyek gátolják a koleszterin felszívódását. A pisztácia már csak azért is jó választás, ha nassolni szeretnénk, mert nagy mennyiségben tartalmaz 7 fontos tápanyagot: tiamint (B1-vitamint), B6-vitamint, rezet, mangánt, káliumot, foszfort és magnéziumot. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal eddig egyedül a pisztáciát ruházta fel a szívvédő szereppel, amikor 2003-ban kijelentették: "tudományos tények sugallják, bár nem bizonyítják, hogy a napi kb. 40 gramm olyan mag fogyasztása, mint a pisztácia alacsony zsír- és koleszterintartalmú étrend esetén csökkentheti a szívbetegségek kockázatát."

Pisztácia a rák ellen?

Aki naponta pisztáciát eszeget, jelentősen csökkentheti a tumoros betegségek kialakulását – állítják német szakemberek.

Wellness Cafe

2010. 02. 22.

A német Tüdőtársaság vezetője, Harald Morr szerint a pisztácia igen gazdag E-vitaminban, amely megvédi a sejtek felületét és belső szerkezetét, lassítja a sejtek öregedési folyamatait és gátolhatja a rákos sejtek burjánzást.

Kutatások bizonyítják azt is, hogy a pisztácia jótékony hatással van a szervezet koleszterinszintjére és fontos szerepet játszik a trombózis, valamint a szív-és vérkeringési zavarok kialakulásában.

Morr szerint az erdei mogyoró, pekándió, szójabab, a vörös pálmaolaj és az olíva olaj is sok E-vitamin tartalmaz. A szakember arra figyelmeztet, hogy ha a fenti nyersanyagokat főzéshez használod, akkor érdemes alacsony hőfokon elkészíteni az ételeket, mert az E-vitamin 140 celsius fok felett már nem fejti ki jótékony hatását.

Ne feledd: a pisztáciát magas zsírtartalma miatt csak módjával fogyaszd! - javasolja Harald Morr.

A pisztáciáról korábban is ismert volt, hogy csökkenti a vérzsírok mennyiségét, így véd a szívbetegségek ellen. Most azonban az is kiderült, hogy növeli az antioxidánsok szintjét, így további egészségvédő hatással bír azoknál, akiknek magas a koleszterinszintje.

A Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azért tanulmányozták a pisztácia fogyasztásának hatásait, mert mostanáig nem volt ismert, hogy kimutatható-e antioxidáns hatás is ezeknél a csonthéjasoknál. Az antioxidáns vegyületek azért fontosak, mert képesek megakadályozni a rossz-koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein; LDL) oxidált formájának kialakulását, amelyek a vérerekbe jutva lerakódhatnak, és gyulladást okozhatnak.

Penny Kris-Etherton (Penn State Egyetem) és munkatársai egy gondosan megtervezett vizsgálatban elemezték, hogy kimutatható-e a pisztáciánál az antioxidáns hatás. A résztvevők a vizsgálat kezdetekor két hétig egy tipikus amerikai étrendet ettek, 35%-os zsírtartalommal. Az alanyokat ezután három csoportra osztották, és négy hétig háromféle diétát próbáltattak ki velük. Mindhárom étrend koleszterincsökkentő hatású volt, de eltérő zsírtartalommal. Az első változat 25%-os zsírtartalom mellett egyáltalán nem tartalmazott pisztáciát, a másodikban az étrend 10%-át a csonthéjasok tették ki (30%-os zsírtartalom), a harmadikban pedig 20%-ra növelték a pisztáciák arányát, 34%-os zsírtartalom mellett. A szívbetegségek kockázatát növelő telített zsírokból mindhárom étrend 8%-ot tartalmazott; a pisztácia mennyisége a 10%-os diétában naponta 42,5, a 20%-osban pedig 85 gramm volt.

A hagyományos amerikai étrendhez viszonyítva mindkét pisztáciával dúsított étrend növelte a béta-karotin, a lutein és a gamma-tokoferol nevű antioxidánsok vérszérumban mérhető szintjét. (A béta-karotin az A-vitamin előanyaga, a gamma-tokoferol pedig az E-vitamin egy formája.) A pisztáciamentes diétához képest a másik két étrend szintén megnövelte a lutein és a gamma-tokoferol szintjét. Az utóbbi két csoport tagjainál egyaránt csökkent az oxidált állapotú LDL szintje a pisztáciát nem fogyasztókhoz képest. A vegyület oxidált formájának csökkenése a 85 gramm pisztáciát fogyasztó csoportban még akkor is összefüggött az antioxidánsok koncentrációnövekedésével, amikor külön is figyelembe vették az LDL-szint változását - olvasható az EurekAlert beszámolójában. 

A kutatás eredményei azért fontosak a szerzők szerint, mert az utóbbi években rendre csalódást keltettek az antioxidánsokkal kapcsolatos tanulmányok. "Ha külön-külön vizsgálják az antioxidáns vegyületek specifikus hatásait, nem igazán jönnek ki jelentős eredmények. Az epidemiológiai vizsgálatok ezzel szemben mégis azt mutatják, hogy az antioxidánsokat is tartalmazó étrend fogyasztása kimutatható előnyökkel jár. Ez arra utal, hogy valamit kihagyunk a kutatásokból, és az antioxidáns vegyületek élettani hatásait még pontosabban kellene vizsgálnunk" - mondta Kris-Etherton.