Kesudió - natur

Ismerjük meg!

A kesudió (Anacardium occidentale) Amerika trópusi részén őshonos örökzöld növény termése, mely a mangó, a pisztácia és a mérges cserszömörcék rokona. Angol elnevezése (cashev) portugál felfedezőktől származik, akik a dióféle felfedezésekor (1578) a bennszülöttek "acaju" ("összehúzza a szájat") szavát alakították át kissé. Ez utóbbi arra utal, hogy a kesudió fás, szürkésbarna, sima csonthéja olajtartalmú, ami összehúzó hatású. 

Fája termetes, maximum 10-15 méter magasra nő, jól bírja a trópusi körülményeket, és akár 30-40 évig is elélhet. Kérge durva, a sérült fatörzs sárgás, gumiszerű, antiszeptikus anyagot választ ki. Virága illatos, narancsos rózsaszínű. A növények 3-5 éves korban fordulnak termőre, és a kifejlett fákról 5-50 kg diót lehet szüretelni. A termések bab- vagy vese alakú, csonthéjas, 1,5-2 cm hosszú magok, amik a kesualma csúcsán ülnek. A kesualma (vagy kesugyümölcs) éréskor erősen duzzadt, 5-10 cm nagyságú, körte alakú, lédús, sárga vagy vörös héjú áltermés. 

A fő kesutermesztők: Brazília, Nigéria, Mozambik, Indonézia és Tanzánia, a világ kesutermelésének felét azonban India adja.

Miért jó?

Nagyon jó vas-, kálium-, magnézium- és cinkforrás. A cink elősegíti a sebek gyógyulását, befolyásolja az agyműködést, vastartalma pedig elősegíti a növekedést, fokozza a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, enyhíti a premenstruációs fájdalmakat. A benne levő kálium szívbetegségek és magas vérnyomás ellen hatékony, magnéziumtartalma megnyugtatja a fáradt idegeket. 

Zsírban és fehérjékben gazdag, telített zsírsavakban azonban szegény. Bár szénhidráttartalma a többi diófélénél kicsit magasabb, koleszterint nem tartalmaz. Telítetlen zsírsavai csökkentik a keringési betegségek kockázatát, fogyasztása fokozott teltségérzetet is kelt.

Hogyan fogyasszuk?

Magában sózva vagy cukrozva fogyasztjuk, receptekben bármilyen dióféle helyettesíthető vele. Kesuvajat akár otthon is készíthetünk belőle: 2 csésze sótlan, pirított kesudióból, 2-3 evőkanál olajból, kevés sóból és cukorból turmixgépben pépesítjük. 

A kínai konyha dobva-rázva sütött ételekhez használja, és a pirított dió remekül passzol salátákhoz, zöldséges ételekhez is. Vaszabihoz (japántorma) adva, közepes hőmérsékleten 10-15 percig sütőben pirítva egzotikus csemegét kapunk. Mivel magja olajban gazdag (45 százalékban olajat, 20 százalékban fehérjét tartalmaz), étolajat is préselnek belőle.

Tippek-tanácsok

Légmentesen lezárva, száraz helyen tároljuk. Magas olajtartalma miatt romlékonyabb a többi diófélénél, ezért az sem baj, ha hűtőben tartjuk. A dió allergizálhat, akárcsak a növény többi része (levél, olajak, kéreg stb.).

Érdekesség

A kesufa terméséből a kesualmát ritkán használják fel, ám Brazíliában levét frissen vagy erjesztve isszák. Szintén a brazilok találmánya, hogy áltermésből befőttet, dzsemet, szörpöt is lehet készíteni. 

A friss vagy fagyasztott kesualma leve a Dél-Amerikaiaknál legalább olyan népszerű, mint Észak-Amerikában a narancslé, de annál tízszer több C-vitamint tartalmaz. 

Az esőerdők bennszülött törzsei számos betegség ellen használják a fa minden részét: az amazóniai tikuna törzs a gyümölcslevet influenza elleni orvosságként ismeri, leveléből és kérgéből pedig hasmenés ellen készítenek főzetet. A mag mérgező (külső) héjából a szurinámi törzsek féregirtó gyógyszert készítenek, Brazíliában pedig hüvelyváladékozás ellen javasolják, hüvelyzuhanyként. Leveléből tea is készül, ezt szájfekély, mandulagyulladás és torokproblémák esetén adják a betegeknek. 

A kesu olajából ipari feldolgozás után festékeket, lakkokat, ragasztókat gyártanak.